Darwin rémálma
Hubert Sauper, az osztrák származásĂş világpolgár nem elõször vezeti a nĂ©zõket Afrika belsejĂ©be, vagy ahogy Joseph Conrad nyomán nevezi, a "sötĂ©tsĂ©g mĂ©lyĂ©re". A Darwin rĂ©málma kerettörtĂ©nete: az orosz Ă©s ukrán pilĂłták, akik 50 tonnánkĂ©nt halat szállĂtanak TanzániábĂłl az eurĂłpai Ă©s ázsiai piacokra, gyanĂşsan rejtegetnek valamit.
Hubert Sauper, az osztrák származásĂş világpolgár nem elõször vezeti a nĂ©zõket Afrika belsejĂ©be, vagy ahogy Joseph Conrad nyomán nevezi, a "sötĂ©tsĂ©g mĂ©lyĂ©re". LegutĂłbbi dokumentumfilmje, az (eurĂłpai) családon belĂĽli erõszakot boncolgatĂł Alone with our stories (2000) elõtt a ruandai nĂ©pirtás nyomába eredt, tagja volt annak a csapatnak, amely 80 ezer menekĂĽltet "fedezett fel" több száz kilomĂ©terre otthonátĂłl, az afrikai dzsungelben. Miközben a halálra ĂtĂ©ltek menete ismĂ©t eltĂ»nt az õserdõ Ă©s az emberi kegyetlensĂ©g sötĂ©tjĂ©ben, fogant meg a Kisangani Diary (1998) rendezõjĂ©ben a gondolat: kĂĽlön kutatást Ă©rdemel a humanitárius segĂ©lyszállĂtmányokkal egyĂĽtt a világ boldogabbik felĂ©bõl fegyvereket, lõszereket is hozĂł repĂĽlõgĂ©pek esete. A Darwin rĂ©málma kerettörtĂ©nete Ă©ppen ez: az orosz Ă©s ukrán pilĂłták, akik 50 tonnánkĂ©nt halat szállĂtanak TanzániábĂłl az eurĂłpai Ă©s ázsiai piacokra, gyanĂşsan rejtegetnek valamit. A gyanĂş elõbb-utĂłbb (fĂ©lszeg, de hihetõ) megerõsĂtĂ©st nyer, a film veleje mĂ©gsem ez az irtĂłzatos cinizmus, hanem a ViktĂłria-tĂł, a világ második legnagyobb Ă©desvizĂ» tava körĂĽl Ă©lõ 30 milliĂł ember Ă©lethalálkĂĽzdelme. "Semmi Ăşj nincs a filmemben" - mondja a rendezõ egy interjĂşban. - "Az eszĂĽnkkel már mindent tudunk rĂłla. Én csak ábrázolom, olyasformán, hogy a tudásunk megĂ©rtĂ©ssĂ© alakuljon."
KĂnosan higiĂ©nikus ĂĽzemek, rohadĂł, kukacos haltetemek, a gyárbĂłl származĂł mĂ»anyag fĂłliát szipuzĂł csonka utcagyerekek, prostituáltak, AIDS-betegek, nyomortáborok, mĂ©rgezett nyĂllal felfegyverzett Ă©jjeliõrök, közönyös pilĂłták, tehetetlen papok, örömtõl Ă©s szenvedĂ©stõl szabdalt arcok. Hosszabb-rövidebb interjĂşk, Ă©letkĂ©pek, eldugott rĂ©szlet egy Kusturica-filmbõl, orosz nĂ©pdalok Ă©s Ă©rtelmezõ feliratok. Mindez egyetlen szimbĂłlumra felfĂ»zve: a nĂlusi sĂĽgĂ©rre, amelyet a nĂlusi tilápia nevĂ» hallal egyĂĽtt az 1950-es Ă©vekben telepĂtettek a tĂłba a neokolonializmus jĂłtĂ©kony buzgalmával, Ă©s mára komplex ökolĂłgiai katasztrĂłfát okozott. De a remegõ kamerával körbejárĂł Sauper elsõsorban nem ezzel foglalkozik. Nem dokumentálja az IUCN szerint is az Ăşjkor legjelentõsebb tömeges gerinces-kihalását, a tĂłban korábban Ă©lõ 400 halfaj felĂ©re csökkenĂ©sĂ©t, a csak TanzániábĂłl naponta a tĂłba omlĂł 2 milliĂł liter kĂ©miai szennyezõdĂ©st, az oxigĂ©nfalĂł vĂzi jácint elszaporodását, az ivĂłvĂzcsökkenĂ©st, a vĂ©rhas-, tĂfusz- Ă©s kolera-járványokat, a fakitermelĂ©st Ă©s elsivatagosodást, a hagyományos halászat ellehetetlenĂĽlĂ©sĂ©t, az Ă©hĂnsĂ©get, a tavon osztozĂł három afrikai állam belsõ konfliktusait Ă©s a tĂł kizsigerelĂ©sĂ©t. Az ellentmondások Ă©s a mögöttĂĽk rejlõ nyers "termĂ©szeti" törvĂ©nyek Ă©rdeklik: hogyan kĂ©pes a halfeldolgozĂł tulajdonosa mosolygĂł arccal az 1 milliĂł embernek munkát adĂł haltermelĂ©srõl beszĂ©lni, Ă©s beindĂtani a szekrĂ©nyen állĂł Ă©neklõ mĂ»anyagsĂĽgĂ©rt, amelyik a "Don`t worry, be happy" slágert dĂşdolja, miközben a halálos betegsĂ©gektõl sĂşjtott halászokat munkaadĂłik mĂ©g idejĂ©ben elkĂĽldik, nehogy növeljĂ©k a költsĂ©geiket; hogyan kĂ©pes egy afrikai kisfiĂş arrĂłl álmodozni, hogy pilĂłta lesz, mikor jĂł, ha szárĂtott halcsontvázra telik; hogyan tud a jövõrõl Ă©s országa szĂ©psĂ©gĂ©rõl álmodozni egy prostituált, akit nĂ©hány hĂ©t mĂşlva egy ausztrál fĂ©rfi szĂşr majd agyon? A lassĂş körökben mozgĂł, de tekintetĂĽnket tudatosan egy pont felĂ© irányĂtĂł, puritán kidolgozásĂş, ám igen látomásos dokumentumfilm a globalizáciĂłra mutat rá, mint fõbĂ»nösre: szerinte ez erõsĂti fel a termĂ©szetes szelekciĂłt, ez torzĂtja Darwin törvĂ©nyĂ©t a vĂ©gsõkig, Ă©s hagyja elpusztulni a gyengĂ©ket. Ahogy egy interjĂşalany fogalmaz: "az eurĂłpaiak (Ă©rtsd: fehĂ©rek) erõsebbek, mint a többi, mert övĂ©k a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a világkereskedelem". Bár maga Darwin a versengĂ©s Ă©s kipusztulás között nem lát szĂĽksĂ©gszerĂ», csak oksági kapcsolatot, Ă©s a termĂ©szet bonyolultabb Ă©lõlĂ©nyek felĂ© valĂł elõrehaladását sem feltĂ©telezi (kĂĽlönösen nem az emberi fajon belĂĽl), Sauper filmje mĂ©giscsak a rĂ©málma valakinek, amelybõl nincs felĂ©bredĂ©s. MĂ©gpedig a miĂ©nk.
A rendezõnek igaza van: közĂĽnk van hozzá. Mindenhez, a munkához Ă©s Ă©hezĂ©shez, a remĂ©nyhez Ă©s szenvedĂ©shez egyaránt. Egy Budapest környĂ©ki kisvendĂ©glõben magam is ettem már tilápiát - soha finomabb halat nem Ăzleltem. Mostanra lett keserĂ» a falat.
forrás: www.magyar.film.hu
|