CsodaCsiga Főlap
2024. március 28.   csütörtök   Gedeon, Johanna, Gida, Ixion, Janina, Kapisztrán, Katapán, Szixtusz   
Főlap ·  · Chat · Távirat · Társkereső · Képeslap · Fórum · Weblapok ·  · Levelem · Webem · Naplók · BANK
Regisztráció · Kapcsolataim · Társaim ·  · Buliképek · MMS ·  · Játék · Horoszkóp · Linkek · Hirdetés · Radió

CsodaCsiga > Fórum > Tudomány > "GlobalizáciĂł"
ÚJ BEÍRÁS
oldal: /0
sor: időrend:
Globalizáció
 8  cekasz Nekem tetszik!
0  
2006-10-13 13:05:42 

Igaz az elõzõ beírás. Mégis elszomorító a kizsákmányolt területek lakóinak sorsa. Mindez elkerülhetõ lenne, ha az emberekben nem élne ily vadul a pénzszerzés vágya, és kicsit figyelnének mások érdekeire is. Itt a többi élõlényre is gondolok. Hisz maguk alatt is "vágják a fát".
Igaz viszont, h e nélkül az elítélt ösztön nélkül nem is tartana itt a világ gazdasága - de valyon baj lenne-e?

 7  dromedar2 Nekem tetszik!
0  
2006-10-13 10:10:46 

Szerintem olvassák, és talán jobb is, ha nincs megjegyzés, mert akkor itt is oda jut, hogy mindenrõl szól a vita, csak az eredeti szövegrõl nem. Amúgy szerintem maga a globalizáció nagyon érdekes téma, élvezzük az elõnyeit és ugyanakkor minannyian szidjuk, és nem is ok nélkül. Igazi sem vele sem nélküle szituáció.

 6  swallow Nekem tetszik!
0  
2006-10-13 09:44:01 

Engem a saját kútfõ jobban érdekelne!!

 5  cekasz Nekem tetszik!
0  
2006-10-13 09:36:33 

Szerinted olvassa más is? Elég csönd van erre.
Azért ha találok még, hozom.

 4  csybeanyo Nekem tetszik!
0  
2006-10-10 17:25:03 

látom én,hogy nem te írtad, de közzé tettél olyasmit amire úgy érezted kíváncsi lehet más is.
ez jĂł dolog.
tallózgassál,én meg majd olvasgatom a gyûjteményedet:)))

 3  cekasz Nekem tetszik!
0  
2006-10-10 09:57:01 

Köszi csibeanyó. Sajna az egészet nem én írtam, hanem csupán mélységesen egyetértek, azért tettem ide.
Ami nagyon bánt ezzel kapcsiban, h semmit nem tudok tenni ellene, csupán ennyit, h terjesztem, h beszéljünk róla.

 2  csybeanyo Nekem tetszik!
0  
2006-10-10 08:11:56 

cekasz, le a kalappal elõtted!
nagyra tudom értékelni az olyan embereket,akik forrásanyagokat tanulmányoznak,ráadásul magánvéleményként zárszónak is
tudnak mellé tenni nem keveset.
remélem,hogy a topic nem tûnik el a süllyesztõben és fogunk még ilyen és ehhez hasonló írásokat olvasni.
gratula

 1  cekasz Nekem tetszik!
0  
2006-10-06 13:44:45 

Darwin rémálma

Hubert Sauper, az osztrák származású világpolgár nem elõször vezeti a nézõket Afrika belsejébe, vagy ahogy Joseph Conrad nyomán nevezi, a "sötétség mélyére". A Darwin rémálma kerettörténete: az orosz és ukrán pilóták, akik 50 tonnánként halat szállítanak Tanzániából az európai és ázsiai piacokra, gyanúsan rejtegetnek valamit.

Hubert Sauper, az osztrák származású világpolgár nem elõször vezeti a nézõket Afrika belsejébe, vagy ahogy Joseph Conrad nyomán nevezi, a "sötétség mélyére". Legutóbbi dokumentumfilmje, az (európai) családon belüli erõszakot boncolgató Alone with our stories (2000) elõtt a ruandai népirtás nyomába eredt, tagja volt annak a csapatnak, amely 80 ezer menekültet "fedezett fel" több száz kilométerre otthonától, az afrikai dzsungelben. Miközben a halálra ítéltek menete ismét eltûnt az õserdõ és az emberi kegyetlenség sötétjében, fogant meg a Kisangani Diary (1998) rendezõjében a gondolat: külön kutatást érdemel a humanitárius segélyszállítmányokkal együtt a világ boldogabbik felébõl fegyvereket, lõszereket is hozó repülõgépek esete. A Darwin rémálma kerettörténete éppen ez: az orosz és ukrán pilóták, akik 50 tonnánként halat szállítanak Tanzániából az európai és ázsiai piacokra, gyanúsan rejtegetnek valamit. A gyanú elõbb-utóbb (félszeg, de hihetõ) megerõsítést nyer, a film veleje mégsem ez az irtózatos cinizmus, hanem a Viktória-tó, a világ második legnagyobb édesvizû tava körül élõ 30 millió ember élethalálküzdelme. "Semmi új nincs a filmemben" - mondja a rendezõ egy interjúban. - "Az eszünkkel már mindent tudunk róla. Én csak ábrázolom, olyasformán, hogy a tudásunk megértéssé alakuljon."

Kínosan higiénikus üzemek, rohadó, kukacos haltetemek, a gyárból származó mûanyag fóliát szipuzó csonka utcagyerekek, prostituáltak, AIDS-betegek, nyomortáborok, mérgezett nyíllal felfegyverzett éjjeliõrök, közönyös pilóták, tehetetlen papok, örömtõl és szenvedéstõl szabdalt arcok. Hosszabb-rövidebb interjúk, életképek, eldugott részlet egy Kusturica-filmbõl, orosz népdalok és értelmezõ feliratok. Mindez egyetlen szimbólumra felfûzve: a nílusi sügérre, amelyet a nílusi tilápia nevû hallal együtt az 1950-es években telepítettek a tóba a neokolonializmus jótékony buzgalmával, és mára komplex ökológiai katasztrófát okozott. De a remegõ kamerával körbejáró Sauper elsõsorban nem ezzel foglalkozik. Nem dokumentálja az IUCN szerint is az újkor legjelentõsebb tömeges gerinces-kihalását, a tóban korábban élõ 400 halfaj felére csökkenését, a csak Tanzániából naponta a tóba omló 2 millió liter kémiai szennyezõdést, az oxigénfaló vízi jácint elszaporodását, az ivóvízcsökkenést, a vérhas-, tífusz- és kolera-járványokat, a fakitermelést és elsivatagosodást, a hagyományos halászat ellehetetlenülését, az éhínséget, a tavon osztozó három afrikai állam belsõ konfliktusait és a tó kizsigerelését. Az ellentmondások és a mögöttük rejlõ nyers "természeti" törvények érdeklik: hogyan képes a halfeldolgozó tulajdonosa mosolygó arccal az 1 millió embernek munkát adó haltermelésrõl beszélni, és beindítani a szekrényen álló éneklõ mûanyagsügért, amelyik a "Don`t worry, be happy" slágert dúdolja, miközben a halálos betegségektõl sújtott halászokat munkaadóik még idejében elküldik, nehogy növeljék a költségeiket; hogyan képes egy afrikai kisfiú arról álmodozni, hogy pilóta lesz, mikor jó, ha szárított halcsontvázra telik; hogyan tud a jövõrõl és országa szépségérõl álmodozni egy prostituált, akit néhány hét múlva egy ausztrál férfi szúr majd agyon? A lassú körökben mozgó, de tekintetünket tudatosan egy pont felé irányító, puritán kidolgozású, ám igen látomásos dokumentumfilm a globalizációra mutat rá, mint fõbûnösre: szerinte ez erõsíti fel a természetes szelekciót, ez torzítja Darwin törvényét a végsõkig, és hagyja elpusztulni a gyengéket. Ahogy egy interjúalany fogalmaz: "az európaiak (értsd: fehérek) erõsebbek, mint a többi, mert övék a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a világkereskedelem". Bár maga Darwin a versengés és kipusztulás között nem lát szükségszerû, csak oksági kapcsolatot, és a természet bonyolultabb élõlények felé való elõrehaladását sem feltételezi (különösen nem az emberi fajon belül), Sauper filmje mégiscsak a rémálma valakinek, amelybõl nincs felébredés. Mégpedig a miénk.

A rendezõnek igaza van: közünk van hozzá. Mindenhez, a munkához és éhezéshez, a reményhez és szenvedéshez egyaránt. Egy Budapest környéki kisvendéglõben magam is ettem már tilápiát - soha finomabb halat nem ízleltem. Mostanra lett keserû a falat.

forrás: www.magyar.film.hu

oldal: /0
sor: időrend: