Egészség- gyógyászat: MADÁRINFLUENZA ÉS MATEMATIKA
Madárifluenza 10 éve egyfolytában jelen van Magyarországon. A vírust
kizárólag úgy lehet elkapni a madártól, hogy szoros együttélésben vagyunk
vele, csúnyábban szólva beleszarik az ételünkbe. Fertõzést a H5N1 vírus
pedig csak akkor okoz, ha rendelkezünk mellé egy megbízható normál
influenzavírussal is éppen.
Anélkül NEM!!!!
A Földön 6 milliárd ember él. Az elmúlt 10 évben 61 fõ halt meg madár-
influenzában. Ez évente 6,1 elhalálozás a 6 milliárdból. Ez nagyjából azt
jelenti, hogy évente minden 1 milliárd emberbõl 1 fõ hal meg a
madárinfluenza miatt. Magyarországon 10 millió ember él. A 10 millióból
évente 4000 fõ hal meg kórházi fertõzés miatt, tehát nem abban a
betegségben, amiért kórházba került, hanem azért, mert a kórházakban a
nem megfelelõ higiénés állapotok miatt fertõzést kapott, s ez okozta a
halálát.
Egyébként 200 ezren betegszenek meg évente a magyar kórházakban kórházi
fertõzés miatt, s ebbe halnak bele négyezren egy évben. Ezeket az
adatokat a Reader´s Digest 2003-as januári számából vettem át. Tehát
2001-ben (az évi adatokat használta fel a cikkíró) naponta 11 fõ halt meg
csak azért Magyarországon, mert kórházba került. Jó lenne tudni, hogy
2005-ben hogyan alakult ez a fajta elhalálozás. A dohányzás miatt ma
naponta 77 fõ hal meg Magyarországon. A rák miatt napi 100 fõnél nagyobb
ez a szám.
Szívinfarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek miatt szintén
100-nál több fõ hal meg naponta csak Magyarországon. Közlekedési
balesetben is átlag 3-4 fõ hal meg naponta hazánkban. Hogy a Földön
hányan halnak meg naponta valamilyen betegségben, vagy egy bizonyos fajta
betegségben, azt csak becsülni lehet, de vélhetõen 4-5 számjegyû az
eredmény. Vajon hányan halnak éhen naponta a Földön?
Valószínû többen, mint madárinfluenzában a 6 milliárd emberbõl az utóbbi
tíz évben! Sokan halnak meg naponta állatoktól kapott betegségekben is.
Van aki maláriában, van akit egy pók csípett meg, vagy egy kígyó mart
meg, de van akit kutya, vagy más vadállat tépett szét. Lehet kapni
veszettséget, Lyme-kórt, kullancs okozta agyhártya-gyulladást, stb.,
folytathatnám még e felsorolást.
Miért a madárinfluenza élvez ilyen prioritást, s nem mondjuk a kórházi
fertõzés, vagy a rák, illetve a Lyme-kór? Természetesen az üzlet miatt,
ugyanis a globalizálódó világunkban csak a pénz számít és az emberek
félrevezetése, birkásítása. A sok birkásított emberbõl egyre több az agy
mosott fõemlõs. Õk nézik a Gyõzike- és egyéb gagyi mûsorokat.
Õket, de az átlagemberek többségét is félelemben tartják a háttérhatalom
urai, aki uralják a legtöbb ország legális hatalmának urait is, független
attól, hogy azok az urak éppen milyen pártlobogó alatt kormányoznak. A
félelemben tartott emberek kiszolgáltatottnak érzik magukat, s a
háttérhatalom urainak éppen ez a kiszolgáltatottság érzés fenntartása a
cél. Közülük még senkit sem ítélt el egy törvényhozó hatalom sem
rémhírterjesztés miatt.
Folytassuk a matematikát! Madárinfluenza miatt a Földön több mint 300
millió háziszárnyast öltek meg, holott a tollat fertõtleníteni lehet, a
beteg állat húsában pedig 70 Celsius fok feletti hevítés
(sütés-fõzés)hatására elpusztulnak a madárinfluenza kórokozói, tehát nem
kellett volna kivonni a táplálékláncból több-száz millió baromfit.
Hatmilliárd embert nem lehet beoltani, de sokszáz- milliót igen, tehát
hatalmas üzlet az oltóanyag, s talán ebbõl a magyar gyógyszergyártásnak
is csurran-cseppen, mert állítólag a magyar vakcina jó. Más kérdés, hogy
a gyógyszergyárak bevételébõl mit élvez a kisember Magyarországon?
Az oltóanyagnál is nagyobb üzlet, hogy a leölt sokszáz-millió baromfi
megüresedett helyére el lehet adni az ivadék kisállatokat, ha úgy dönt a
termelõ, hogy a kockázat ellenére ismét foglalkozik baromfitenyésztéssel.
Vajon ki és hol keltette ki a tojásból az ivadékállatokat, s honnan
tudta, hogy milyen mennyiségben kell keltetni? Lehet, hogy az
illetõ(k)nek közük van a világméretû rémhírterjesztés elõidézésében?
Milyen bíróság elõtt fog(nak) felelni ezért. A leölt sokszáz-millió
baromfi így nem került be a táplálékláncba, nem került oda az üzletek
polcaira. A polcok mégsem maradtak üresen.
Ki és honnan szállított ezen polcokra madárinfluenza-mentes baromfihús
féleségeket? Ez egy újabb nagy üzlet, egy újabb bevételi forrás, amelyre
elõre felkészültek azok, akik terjesztették a madárinfluenzás
tömeghisztériát, amelyhez jól asszisztáltak a különbözõ rendû és rangú
médiák is. Nekik sem rossz üzlet, ugyanis kis adagokban adagolva jól el
lehet adni a lapokat, nagy a nézettsége (hallgatottsága) az errõl szóló
mûsoroknak és ide be lehet szúrni a jól megfizetett reklámblokkokat,
tehát jól mûködik a birkásítási gépezet. Szegény szerkesztõk pedig azt
teszik, amit a sajtócézárok számukra meghatároztak.
> Azért a hírszerkesztõk sem figyelnek mindenre oda és be-bekerül egy-egy
homokszem a gépezetbe. Ilyen volt az, amikor felröppent az a hír, hogy a
magyar-román határról visszafordították Romániába azokat a kamionokat,
amelyek Hollandiába szállították volna a csirkehúst. Másnap a médiákban
megjelent, hogy a román hatóságok tiltakoztak az illetékes magyar
hatóságoknál, hogy jogtalanul fordították vissza a hússzállítmányokat,
ugyanis az abban lévõ baromfik lába nem is érte a román talajt. Azért nem
érte, mert ezeket a csirkéket Brazíliából szállították Hollandiába, s
onnan kamionokkal Romániába hõkezelés céljából, ahonnan a hõkezelés után
vissza akarták szállítani Hollandiába. Azóta ez ügyben csend van, mert
valahol a manipulátorok rájöttek, hogy így kiderülhetett volna a
turpisság. Nem tudjuk tehát,hogy átmentek-e a kamionok vissza Hollandiába
hazánkon keresztül,vagy esetleg repülõvel vitték Romániából Hollandiába.
A hõkezelt csirkéknek úgyis mindegy, mert már hozzászoktak a repüléshez
Brazília és Hollandia között. Ezek a csirkék döglötten is többet
repültek, mint a gólyák és a fecskék, azaz a költözõ madarak! Szintén
kérdés, hogy Hollandiából hova, mely országok, milyen áruházláncok
polcaira kerültek a hõkezelt csirkék, amelyek már biztosan madárinfluenza
mentesek, mert vélhetõen ezért kellett õket hõkezelni. Hogy milyen friss
egy ilyen húsáru, ami beutazta fél világot, azt már meg sem merem
saccolni. Szerencsére én régóta vegetáriánus vagyok és nem pánikolok be
sem a madárinfluenza, sem pedig az miatt, hogy az emberi fogyasztásra
alkalmatlan német húsnyesedék magyarországi feldolgozása után tényleg ez
a húsféleség csak Ukrajnába került és nem jutott belõle magyar
kereskedelmi egységekbe.
> A végén még igaza lesz Dr. Drábik Jánosnak, aki könyveiben leírta,hogy
a háztáji termelést adminisztrációs eszközökkel meg fogják tiltani,hogy
csak az iparszerû, nagyüzemi állattenyésztésbõl származó állatok húsát
szabad fogyasztani. Környezetemben sokan foglalkoznak azzal a
gondolattal, hogy beszüntetik a kisállattartást, mert a háztájiban nem
tudják biztosítani az elõírt feltételeket. Hova jutott az ember a
baromfiudvarban békésen kapirgáló tyúkoktól a globalizálódó világ
százezres nagyságrendû baromfitenyészeteiben kannibalizmusban szenvedõ,
tápos, mindenféle betegségre hajlamos csirkékig? Ön szerint Kedves Olvasó
melyik baromfihússal lehet egészségesebben táplálkozni, ha már egyszer
nem a vegetáriánusság mellett döntött?
Vigyázat, mert volt-, van-, lesz száj- és körömfájás,
sertéspestis,tüdõvész, takonykór, kergemarha-kór, kergebirka-kór,
papagáj-kór és természetesen madárinfluenza és még ki tudja milyen egyéb
állatbetegség! Nem lenne egyszerûbb vegetáriánusnak lenni? Tudom,
mondják, hogy a növények is sok mérget tartalmaznak. Én a saját
termésemet fogyasztom és nem használok vegyszereket, van belõlük bõven a
levegõben is, de azt még leküzdi a szervezetem. Remélem a háztáji
növénytermesztés nem kerül a háztáji állattartás sorsára, mert akkor
kénytelen leszek pincében gombát termelni, ha túl akarom élni a
globalizációt és a civilizációt.
|
oldal:
/3
