Kedves Swallow!
Szeretném én is elmesélni a saját sztorimat. Elõrebocsátom, nem vitaanyagnak szánom!
Történ h a nyáron egyszer csak hogy, hogynem munkanélküli lettem én is. 16 évig szolgáltam a magyar államot -szándékosan nem írom nagybetûvel-, és ezt kaptam.
Annak rendje és módja szerint bevánszorogtam én is a munkaügyibe, h amíg újabb munkát nem találok, kapjak vissza egy kis pénzt mindabból, amit 16 éven át vonogattak a "jó nagy" fizetésembõl.
Már a sorszámkérésnél is normálisan beszéltek velem! Ez már kicsit gyanús volt. Aztán az elõadó elé kerültem, aki nõ létére szintén normálisan beszélt velem, sõt még szörnyülködött, amikor megtudta hogy ennyi év állami szolgálat után....
Szépen elmagyarázta milyen papírokat honnan kell beszereznem. Éppen csak búcsúcsókot nem adott, pedig még ki sem voltam öltözve, ha jól emléxem farmerben mentem, mondván így beolvadok a nagy tömegbe.
Következõ alkalommal más elõadó elé kerültem. Megérdemli szerintem h leírjam a nevét, ha lehet még elegánsabban viselkedett, mint a kolléganõje. Szabó Krisztinának hívják, a Szabolcs Sz. B. megyei hivatal dolgozója.
Krisztina szép magas hölgy -már nyerõ nálam-, ráadásul szoknyában volt. Plusz a dekoltázsa. El lehet képzelni, h az amúgy sem visszafogott letapogató nézésem, bámulásom most is rögtön elõjött. De Krisztinát mindez nem zavarta szerencsére, úgy látszik már megszokta.
Szépen kitöltöttük a megfelelõ papírokat. Sajna egy nyomtatvány hibás volt, már nem volt a javított változatból, pedig kereste szegénykém vagy 10 percen át. Arra kért, jöjjek vissza ekkor és ekkor, addigra beszerzi a hiányzó papírt. De ne itt keressem, hanem az õ szobájában. Akkor gyorsabban végzünk, és akkor még tizedikéig megkaphatom a pénzt. (10. a kifizetési határidõ.)
El is mentem a megadott idõpontban. Néhány perces várakozás után jött Krisztina. Még a nevemre is emlékezett amikor meglátott. Most is szoknyában volt, ugyanúgy bámultam, mint a múltkor. :))) Szépen pótóltuk a hiányosságot, (szex nem volt sajna!), sõt még elmagyarázott egy ösztönzõ programot is. Szóval nagyon korrektül viselkedett. Így meg is kaptam a szeptemberi segélyem, mert amúgy várhattam volna még egy hónapot.
Egyébként iszonyat amilyen tömeg van ott. Jó csajoktól kezdve (lehet h oda járok majd ismerkedni) a cigányokig mindenféle ember van ott. És az elõadóknak ebben a dög melegben kell ennyi emberrel -elméletileg normálisan- foglalkozniuk. Nekem egy zokszavam nem lehet rájuk. Szóval nem könnyû nekik sem. A romákkal sem beszéltek ocsmányul.
Mindezt csak azért írtam le, h lám, így is lehet. Én remélem, nem a diplomámnak szólt a "hozzámállásuk", a stílusuk. Talán van még remény arra, h máshol is hasonlóképpen intézzék a dolgokat.
Teljesen igazat adok Neked, szóvá kell tenni azt a fajta viselkedést, amit leírtál. Hiszen lám, nem kell feltétlenül utálatosnak lenni. Nem a munka jellege ilyen, hanem a dolgozók jelleme!
|
oldal:
/1
