Sziasztok!
Ez pedig a mi Bellánk, Három éve került hozzánk, kobor kutyaként tengette életét valahol a PIlisben. Ott találták. Beteg és sovány, tele kulanccsal, bolhával, és egy centi ép bõrfelület nem volt rajta mikor hozzánk került.
Elsõ pár hĂ©ten szĂ©trágta a kedves gazdijai legdrágább cipelõit. Nem ám az egy-kĂ©t ezre forintosat, hanem ami tĂzezer forint köröli összegbe kerĂĽltek.
De egyébként rendes eb., Mi is prozán sétáltatjuk, mert nagyon fél, szinte retteg, a kukás autótól és az idõsebb nõktõl akik huzzák a kulikocsijukat maguk után. Képes lenne világgá menin félelmében.
Egy valamit nem bĂr a magányt, az egyedĂĽllĂ©tet, ha itthon marad szĂ©t kaparja az ajtĂłt. Én pĂ©ldául találtam egy jĂł megoldást erre.
A Beagle gazdig három parancsolata:
1;Gyüjts pénzt bejárati ajtóra.
2;Mindig legyel elĂ©g cĂpõd eldugva a Beagle elõl./ //hogy alkalomadtán legyen mit felvenned//
3;Te vagy a kutyádért és nem a kutya van érted!!
|