Elmerokonom - a fiam. (15 éves... mat-fiz-info vonalon elég jó, versenyekre is járt-jár)
Annyira szerencsés vagyok, ugyanis egy nagyon erõs, egészséges szervezetû gyerek. Mi hiányoztunk a legkevesebbet az oviban, és igy volt ez az iskolában is. Sokszor nem is értem, hogy még én is megázom háromszor, mire õ nagy nehezen egyszer. De!!!
Kiskorában kapott egy játék elefántot (fáncsit), kb. 40 cm magas, feltartott orra van, és nagyon aranyos, ez lett a kedvenc. Én pedig még pici volt, amikor egy betegsége alkalmával elkezdtem játszani, hogy a fáncsi egy doktor, és az orrmányában van a gyógyerõ, és odaraktam ahol fáj neki. A gyereknek a láza rögtön!! lement. Azután egyszer csak megint beteg lett szegény fiam anyunál (nem lakunk együtt) annyira, hogy nem is akart gyógyulni, pedig orvos is látta, irt neki gyógyszert (csak éppen nem találta el az orvosságot). A vége az lett, hogy haza kellett hoznom a gyereket, mert nem volt képes meggyógyulni már 2-3 hete és egyre rosszabb állapotban volt. Otthon elvittem azonnal az ügyeletre, eltalálták a gyógyszert meg ott volt fáncsi, aki gyógyitott.
Azután egyszer a sok kacatot összeraktam mérgemben és kivittem a szemétledobóba, hogy majd valakinek odaadjuk az egészet. Mire a fiam nagyon beteg lett. Skarlát 13 évesen, azt hittem nem éli túl, napokig 39 fokos láz, mire meguntam. Elkezdtem gondolkodni, valamit tennem kell! Eszembe jutott, hol a fáncsi? Hát a szemétledobóban.... hogy én mekkora marha vagyok gondoltam, azonnal kimentem, szerencsére még ott porosodott az összes "kacattal" együtt, kikaptam belõle a gyógyembört és visszahoztam a szobába. Orrmány nagy röhögések közepette odatartva csecsemõmirigyhez, de a lényeg, hogy a fiam meggyógyult. Röhej, hogy 15 éves gyerek szobájában egy feltartott orrú elefánt diszelegjen, de ez most már ott marad életünk végéig, viszi a csajhoz is, ha nõsül. Vagy ki kell találni valami mást.
|