http://nati.qwe.hu/sajat.html
http://www.google.hu/search?q=fejl%C5%91d%C3%A9s+l%C3%A9lektan&start=0&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-a&rls=org.mozilla:hu:official
Khaosz az Ă”si sötĂ©t tĂĄtongĂł Ă»r megtestesĂtĂ” istensĂ©ge a görög mitolĂłgiĂĄban. Ă volt a legelsĂ” teremtmĂ©ny, akiben nem volt rendszer. A legenda szerint elĂ”ször ErĂłsz szĂŒletett meg KhaosztĂłl, anya nĂ©lkĂŒl. ErĂłsz szerette a rendet Ă©s a rendszert, Ăgy hamarosan szintĂ©n anya nĂ©lkĂŒl szĂŒletett meg Gaia, a Föld, Tartarosz, az AlvilĂĄg legmĂ©lyebb tartomĂĄnya, Erebosz, az AlvilĂĄg megtestesĂtĂ”je Ă©s NĂŒx, az Ă©jszaka. MiutĂĄn Ă”k lĂ©trejöttek, mĂĄr ErĂłsz munkĂĄjĂĄn mĂșlott a vilĂĄg kifejlĂ”dĂ©se. ErĂłsz ugyanis vĂĄgyat tudott Ă©breszteni, szerelmet. Ăgy törtĂ©nt, hogy Gaia apa nĂ©lkĂŒl szĂŒlte meg Uranoszt, majd szerelmes lett belĂ©, Ă©s Ăgy jött lĂ©tre az összeölelkezĂ” föld Ă©s Ă©g.
Anya nĂ©lkĂŒlHa az apa egyedĂŒl marad gyermekĂ©vel vagy gyermekeivel, az mindenkĂ©ppen nagy megprĂłbĂĄltatĂĄs, hiszen egy vĂĄlĂĄs, az anya tartĂłs tĂĄvollĂ©te vagy egy vĂĄratlan halĂĄleset a csalĂĄdi Ă©letet alapjaiban megvĂĄltoztatja. Az Ă©rzelmi megprĂłbĂĄltatĂĄsokon tĂșl a fĂ©rfinak szembe kell nĂ©znie azzal is, hogy a gyermeknevelĂ©s immĂĄr döntĂ” rĂ©szben az Ă” feladata, a felelĂ”ssĂ©get, a gondokat Ă©s örömöket mĂĄr nem tudja pĂĄrjĂĄval megosztani.
Az esetek nagy rĂ©szĂ©ben azĂ©rt nem marad teljesen egyedĂŒl, hiszen a nagyszĂŒlĂ”k tovĂĄbbra is rĂ©szei maradnak unokĂĄik Ă©letĂ©nek, sĂ”t ilyenkor kĂŒlönösen fontossĂĄ vĂĄlik szerepĂŒk.
A legfontosabb kĂ©rdĂ©sek egyike azonban mĂ©gis az, kĂ©pesek-e a fĂ©rfiak, legalĂĄbbis rĂ©szben, az anyai szerepre? EgyĂ©rtelmĂ» vĂĄlasz nem adhatĂł, egyesek szerint az alapvetĂ” ösztönök lehetĂ”vĂ© teszik, hogy szĂŒksĂ©g esetĂ©n az apa helyettesĂtse az anyĂĄt, mĂĄsok azonban Ășgy vĂ©lekednek, hogy ez legfeljebb az ĂĄllatvilĂĄgban van Ăgy. Ezen ĂĄllĂĄspont kĂ©pviselĂ”i szerint az emberi vilĂĄgban a szĂŒlĂ”i szerepek sokkal bonyolultabbak annĂĄl, mintsem hogy az Ă”si ösztönök önmagukban elĂ©gsĂ©gesek legyenek a mĂĄsik nem ilyen fontos szerepĂ©nek az ĂĄtvĂ©telĂ©hez. A fĂ©rfiakat igazĂĄbĂłl sohasem kĂ©szĂtik fel az apasĂĄgra, a fiĂșk felĂ© inkĂĄbb a dolgozĂł, csalĂĄdfenntartĂł fĂ©rfi ideĂĄlkĂ©pĂ©t közvetĂtik, mĂg a lĂĄnyok nevelĂ©sĂ©ben mindig nagyobb hangsĂșlyt kap az anyasĂĄgra valĂł felkĂ©szĂtĂ©s.
A gyermekĂŒket egyedĂŒl nevelĂ” apĂĄk legtöbbször rĂĄszorulnak a kĂŒlsĂ” segĂtsĂ©gre, ĂĄm nĂ©ha Ă©pp ott nem keresik azt, ahol a legkĂ©zenfekvĂ”bb: sajĂĄt Ă©desanyjuknĂĄl.
A nagymamĂĄk ugyan egy mĂĄsik generĂĄciĂłhoz tartoznak, de ez a kĂŒlönbsĂ©g sokszor a fiĂș Ă©s az unoka között sem kisebb, ugyanakkor a nagymama szĂŒlĂ”i tapasztalatai elvitathatatlanok, mikĂ©pp az unokĂĄjĂĄhoz valĂł Ă©rzelmi kötĂ”dĂ©se is.
KĂŒlönösen nehĂ©z eset, ha az apĂĄnak egy vagy több leĂĄnygyermekrĂ”l kell gondoskodnia, hiszen nekik mĂ©g nehezebb megfelelĂ” szerepmintĂĄkat közvetĂtenie. Az apĂĄnak nĂ©ha nehĂ©z a megfelelĂ” formĂĄban kimutatni szeretetĂ©t lĂĄnya irĂĄnt Ășgy, hogy egyfelĂ”l Ă©reztesse vele, hogy szĂ©pnek, vonzĂłnak tartja, mĂĄsfelĂ”l pedig elkerĂŒljön minden kĂ©tĂ©rtelmĂ», nem helyĂ©nvalĂł gesztust. A leĂĄnygyermekkel szembeni tĂșlzott apai hĂ»vössĂ©g azt az Ă©rzetet is keltheti a lassan nĂ”vĂ© Ă©rĂ” gyerekben, hogy Ă” nem kĂ©pes vonzalmat kelteni a fĂ©rfiakban, hisz elsĂ” Ă©s sokĂĄig meghatĂĄrozĂł fĂ©rfikĂ©pĂ©t is apjĂĄrĂłl mintĂĄzza.
ApĂĄnak Ă©s anyĂĄnak lenni nem lehet egyszerre, a fĂ©rfi maradjon önmaga, de a hagyomĂĄnyosan anyai szerepekbĂ”l is ĂĄt kell vennie nĂ©hĂĄny dolgot, pĂ©ldĂĄul lĂĄnyĂĄnak is bizalmasĂĄvĂĄ kell idĂ”nkĂ©nt vĂĄlnia, ha erre igĂ©ny van. GondoskodĂłnak, megĂ©rtĂ”nek Ă©s kritikusnak is tudnia kell lenni, ami persze akkor is elĂ”ny, ha mindkĂ©t szĂŒlĂ” rĂ©sze a csalĂĄdnak.
BĂĄcsvĂĄn LĂĄszlĂł
Az agy fejlÔdése
Az ember agya majdnem teljesen kifejlĂ”dött, amikor megszĂŒletik. Az elsĂ” hetekben, hĂłnapokban megtörtĂ©nnek mĂ©g az utolsĂł sejtosztĂłdĂĄsok, de azutĂĄn az agy legtöbb rĂ©szĂ©n nem kĂ©pzĂ”dnek Ășj agysejtek (neuronok).
Az agy fejlĂ”dĂ©se abbĂłl ĂĄll, hogy a neuronok összekapcsolĂłdnak. Ehhez a folyamathoz az Ă©rzĂ©kszerveken keresztĂŒl felvett ingerek kellenek, ezek az ingerek azok, amelyek a szĂŒletĂ©s körĂŒli s közvetlenĂŒl az utĂĄni idĂ”szakban befolyĂĄsoljĂĄk az agy fejlĂ”dĂ©sĂ©t. Ez a folyamat mĂĄr a magzati korban, a vĂĄrandĂłssĂĄg utolsĂł trimeszterĂ©ben elkezdĂ”dik.
Az ember megszĂŒletĂ©se utĂĄn rohamos gyorsasĂĄggal kĂ©pzĂ”dnek ilyen kapcsolatok (szinapszisok). Egy 8 hĂłnapos csecsemĂ” 3 triliĂł szinapszissal rendelkezik, ezĂĄltal a sejtek között lehetsĂ©ges kombinĂĄciĂłk szĂĄma több, mint amennyi atom lĂ©tezik az ismert vilĂĄgegyetemben. Ezen folyamat gyorsasĂĄga Ă©s a kombinĂĄciĂłk mennyisĂ©ge nem csak laikusokat Ă©s tudĂłsokat kĂĄprĂĄztat el egyarĂĄnt, hanem kĂ©pet ad arrĂłl, hogy a tanulĂĄsi lehetĂ”sĂ©gek szinte korlĂĄtlanok!
MinĂ©l több ingert kap az agy az elsĂ” hĂłnapokban, annĂĄl több szinapszis keletkezik, ami ahhoz vezet, hogy az agy kapacitĂĄsa növekszik. MinĂ©l többet tanul az emberke, annĂĄl többet tud hozzĂĄtanulni megszerzett tudĂĄsĂĄhoz, mert az agynak több lehetĂ”sĂ©ge van arra, hogy felvegye az informĂĄciĂłkat Ă©s hozzĂĄkapcsolja a meglĂ©vĂ” idegsĂĄvokhoz. Agyunk lehetĂ”sĂ©gei hasznĂĄlatĂĄval Ă©s ingerlĂ©sĂ©vel összefĂŒggnek.
Az elsĂ” hetekben, hĂłnapokban kezd kifejlĂ”dni az irreverzibilis összekapcsolĂłdĂĄsok alapmintĂĄja. A kĂ©sĂ”bbi informĂĄciĂłk ezeken az alapokon kerĂŒlnek feldolgozĂĄsra. SzĂĄmĂtĂĄstechnikai nyelven ezek a kĂ©söbbi feldolgozĂłdĂĄsok az agy szoftverjĂ©t, a magzati korban Ă©s az elsĂ” hĂłnapokban keletkezett összekapcsolĂłdĂĄsok az agy hardverjĂ©t alkotjĂĄk.
A gyermek 4 Ă©s 12 Ă©ves kora között jelentkezik egy Ășjabb tanulĂĄsi lendĂŒlet. Azok az idegsĂĄvok, amelyeket hasznĂĄl fennmaradnak, amelyeket nem, azok eltĂ»nnek. Egy hĂĄrom Ă©ves gyermek több szinapszissel rendelkezik, mint egy 12 Ă©ves.
NĂ©zzĂŒk meg Ășjra, mi törtĂ©nik, amikor az agy fejlĂ”dni kezd. A legrĂ©gebbi önszervezĂ”dĂ” agyrendszer a vesztibulĂĄris rendszer, azaz az egyensĂșlyszerv Ă©s az ahhoz tartozĂł agyrĂ©szek. A vesztibulĂĄris rendszer a fordulĂł, billenĂ” Ă©s gyorsulĂĄsi ingerekre reagĂĄl, azaz minden mozgĂĄsra.
Ez a rendszer irĂĄnyĂtja a többi Ă©rzĂ©krendszer neuronegyĂŒttesĂ©nek növekedĂ©sĂ©t Ă©s összekapcsolĂĄsĂĄt. ElĂ”ször az Ă©rintĂ©si rendszert tĂĄmogatja, ezzel egyĂŒtt elĂ”hĂvja az agy funkcionĂĄlis rendezĂ©sĂ©t.
Ezért a mozgås és az érintés az agyfejlÔdés alapjåt alkotjåk.
Ez nem jelent mĂĄst, mint azt, hogy egyszerre mozgunk Ă©s meg is Ă©rintjĂŒk pici gyermekĂŒnket! Pontosan ez törtĂ©nik akkor is, amikor hordozzuk babĂĄnkat vagy Ă©ppen hordozĂĄs közben mindennapi teendĂ”inket vĂ©gezzĂŒk, miközben Ă©letĂ©hez a legjobb alapot biztosĂtjuk!
A legfontosabb, bĂĄrhol is törtĂ©njen a szĂŒlĂ©s: a szĂŒlĂ” nĂ” biztonsĂĄgĂ©rzĂ©se. Ez kulcskĂ©rdĂ©s a szĂŒlĂ©s kimenetele, komplikĂĄciĂłmentessĂ©ge szempontjĂĄbĂłl.
A szĂŒlĂ©s az Ă©letadĂĄs misztĂ©riuma, annak minden aprĂł titka feltĂĄrul a szĂŒlĂ”nĂ” elĂ”tt, miközben ösztönösen azt cselekszi, ami akkor Ă©s ott neki a legjobb, csak figyelnie kell, elmerĂŒlni a törtĂ©nĂ©sekben, ĂĄtadni magĂĄt a folyamatnak. Ezt pedig csak Ășgy lehet, ha a szĂŒlĂ©s hĂĄborĂtatlan...
Otthoni környezetben szĂł sem esik a vajĂșdĂĄst meggyorsĂtĂł oxitocinrĂłl, fĂĄjdalmas gĂĄtmetszĂ©srĂ”l Ă©s mĂĄs, a szĂŒlĂ©s körĂŒli egyĂ©b orvosi beavatkozĂĄsrĂłl. Ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy a sikeres otthonszĂŒlĂ©s feltĂ©tele az egĂ©szsĂ©ges vĂĄrandĂłssĂĄg.
Ăs vajon lehet-e kĂłrhĂĄzban is hĂĄborĂtatlanul?
BeavatkozĂĄsok, utasĂtĂĄsok nĂ©lkĂŒl? SzerencsĂ©re a XX. szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©ben a tĂșlzott orvosi beavatkozĂĄsokkal szemben olyan alternatĂv szĂŒlĂ©szeti iskolĂĄk jelentek meg kĂłrhĂĄzi körĂŒlmĂ©nyek között, amelyek a szĂŒlĂ©s termĂ©szetes folyamatĂĄt hangsĂșlyozzĂĄk. FelhĂvtĂĄk a figyelmet arra, hogy a vĂĄrandĂłs ĂĄllapot Ă©s a szĂŒlĂ©s alapvetĂ”en Ă©lettani folyamat, Ă©s mint ilyen, kĂŒlönösebb orvosi beavatkozĂĄst nem igĂ©nyel.
Egy kismama a kórhåzakban mindkét szemléletmóddal és azok årnyalataival talålkozhat, ezért, ha a kórhåz mellett dönt, jó, ha még a vårandóssåga alatt megismeri az egyes intézményekben vallott elveket.
KĂŒldje el e-mailben! ››
NyomtathatĂł cikk ››
NĂ”isĂ©g ĂștravalĂłul
Måsként is lehet(ne)!
nlc.hu
2006. februĂĄr 2.
Ma kevĂ©s olyan nĂ”i közössĂ©g van, ahol a kĂŒlönbözĂ” generĂĄciĂłkhoz tartozĂł nĂ”k egyĂŒtt lehetnĂ©nek, ahol „megtanulhatnĂĄnk" tisztelni az elĂ”ttĂŒnk jĂĄrĂłkat. De talĂĄn mĂ©g ennĂ©l is fĂĄjĂłbb a hiĂĄnya az olyan nĂ”i köröknek, ahol azonos korĂș nĂ”k tĂĄmogathatnĂĄk, erĂ”sĂthetnĂ©k egymĂĄst. Nagyon sokan egyedĂŒl kĂŒszködnek a problĂ©mĂĄikkal – Ă©s a fĂ©rfiaktĂłl vĂĄrjĂĄk a megoldĂĄst (legyen az orvos, fĂ©rj vagy barĂĄt), pedig mi, nĂ”k rengeteget adhatnĂĄnk egymĂĄsnak.
„Na, ezzel most mĂĄr egĂ©sz Ă©letedben szenvedhetsz" – egyik barĂĄtnĂ”m Ă©desanyja csupĂĄn ennyit mondott, amikor lĂĄnyĂĄnak megjött az elsĂ” menstruĂĄciĂłja, majd a kezĂ©be nyomott egy csomag intim betĂ©tet. SzĂł nem volt nĂ”vĂ© vĂĄlĂĄsrĂłl, az esetleges fĂĄjdalom miĂ©rtjĂ©rĂ”l, a nĂ”i test mĂ»ködĂ©sĂ©rĂ”l, vĂĄrandĂłssĂĄgrĂłl, hogy a vĂĄltozĂł korrĂłl mĂĄr ne is beszĂ©ljĂŒnk.
Gondolom, sokan indultak Ăștnak hasonlĂł „jĂł tanĂĄcsokkal", gyĂ»jtöttek hozzĂĄ rĂ©mhĂreket, tĂ©ves informĂĄciĂłkat barĂĄtnĂ”ktĂ”l, fĂĄsult orvosoktĂłl, Ă©s lett egy kĂ©pĂŒk a nĂ”isĂ©gĂŒkrĂ”l – ĂŒnnepek, szĂ©p Ă©lmĂ©nyek nĂ©lkĂŒl, csodĂĄk helyett bajokrĂłl.
Måsként is lehet
– NemrĂ©giben a kezembe kerĂŒlt egy tamponokat Ă©s intim betĂ©teket gyĂĄrtĂł cĂ©g „nagylĂĄnyoknak" szĂłlĂł felvilĂĄgosĂtĂł fĂŒzetkĂ©je, Ă©s elkĂ©pedtem a benne megfogalmazott tanĂĄcsokon – mesĂ©li HoppĂĄl Bori, testtudat-oktatĂł, szĂŒlĂ©sfelkĂ©szĂtĂ”, dĂșla.
A fĂŒzetbĂ”l – amely biztos, hogy sokak „beavatĂłja" – az derĂŒlt ki, hogy „18 Ă©ves korodtĂłl Ă©vente egyszer rendszeresen el kell jĂĄrnod nĂ”gyĂłgyĂĄszhoz, Ă©s meg kell vizsgĂĄltatnod magad, mert csak Ăgy fedezhetĂ”k fel Ă©s kezelhetĂ”k hatĂ©konyan a veszĂ©lyes megbetegedĂ©sek, vagy akĂĄr a rĂĄk is". SajnĂĄlatos mĂłdon azzal vezetik be a tizenhĂĄrom Ă©ves lĂĄnyokat nĂ”isĂ©gĂŒk rejtelmeibe, hogy a nĂ”i test – vagyis az Ă” testĂŒk – nem mĂĄs, mint potenciĂĄlis veszĂ©lyforrĂĄsok halmaza.
Hallottunk mĂĄr olyat, hogy egy kamaszfiĂșt azzal riogattak volna, hogy „bĂĄrmikor kiderĂŒlhet, hogy prosztatarĂĄkod van"? MiĂ©rt van az, hogy hazĂĄnkban a hĂĄrom kötelezĂ” rĂĄkszĂ»rĂ©sbĂ”l (tĂŒdĂ”, mĂ©hnyak Ă©s mell) kettĂ” a nĂ”i szerveket Ă©rinti? Ennyivel „selejtesebbek" lennĂ©nk? Vagy csak ennyivel könnyebb a nĂ”kkel elhitetni, hogy velĂŒnk valami baj van?
Ezek utĂĄn, ha a serdĂŒlĂ” lĂĄny rĂĄszĂĄnja magĂĄt, hogy pĂĄr Ă©ven belĂŒl elmerĂ©szkedik Ă©lete elsĂ” nĂ”gyĂłgyĂĄszati vizsgĂĄlatĂĄra, biztos, hogy eleve rettegve fog Ă©rkezni, mert Ășgy tudja, hogy itt aztĂĄn iszonyĂș dolgok derĂŒlhetnek ki rĂłla, Ă©s halĂĄlos veszedelmek vĂĄrnak rĂĄ. (Ilyen rĂĄkĂ©szĂŒlĂ©ssel mĂĄr el sem gondolkodik azon – hiszen errĂ”l viszont nem is nagyon hallott –, hogy azok a hormonkĂ©szĂtmĂ©nyek, amiket esetleg felĂrnak neki, mi mindent mĂ»velnek a testĂ©ben, hogyan borĂtjĂĄk fel a hormonhĂĄztartĂĄs finom harmĂłniĂĄjĂĄt, Ă©s mindez milyen következmĂ©nyekkel jĂĄr akĂĄr testi, akĂĄr lelki szinten.)
Ami ennĂ©l is nagyobb baj, hogy a rendelĂ”n kĂvĂŒl is bizalmatlanul fordul majd a teste felĂ©. Amikor tĂŒkörbe nĂ©z, sosem a szĂ©pet, a termĂ©kenyt, az Ă©letadĂłt, az egĂ©szsĂ©geset, a tökĂ©leteset lĂĄtja. De hogy is lĂĄthatnĂĄ? Soha senki nem beszĂ©lt neki szeretettel arrĂłl, hogy pontosan mi, hogyan Ă©s miĂ©rt zajlik nĂ”i szerveinek rejtekĂ©ben, milyen csodĂĄs ritmusok, ĂĄramlĂĄsok Ă©s törtĂ©nĂ©sek követik egymĂĄst egy cikluson belĂŒl.
Honnan szerezhetne Ășj, hiteles informĂĄciĂłkat?
Sajnos a mai anyĂĄk generĂĄciĂłjĂĄt sem tanĂtottĂĄk meg arra, hogy normĂĄlis viszonyban legyenek a testĂŒkkel, Ăgy nincs olyan tudĂĄsuk, olyan pozitĂv testĂ©lmĂ©nyĂŒk, amit ĂĄtadhatnĂĄnak a lĂĄnyaiknak. Ezt az ĂĄldatlan helyzetet tetĂ©zi mĂ©g a reklĂĄmok vilĂĄga. Innen csak azt halljuk, hogy a nĂ”, a maga termĂ©szetessĂ©gĂ©ben „kevĂ©s" – akkor lesz „vonzĂł" vagy csak „elĂ©g jĂł", ha szĂ”rtelen, szagtalan, rĂĄnctalan, Ă©s persze a legnagyobb titokban Ă©li meg szervezete vĂĄltozĂĄsait a menstruĂĄciĂłtĂłl az esetleges fertĂ”zĂ©seken ĂĄt a klimaxig.
A nĂ”, ha nem szĂntelen, szagtalan
– Hogyan lehet mĂĄskĂ©pp?
ElsĂ” lĂ©pĂ©skĂ©nt – legyĂŒnk akĂĄrhĂĄny Ă©vesek – prĂłbĂĄljunk mĂĄs szemmel tekintetni a sajĂĄt testĂŒnkre – folytatja HoppĂĄl Bori. – FedezzĂŒk fel Ășjra a nĂ”i test Ă”si bölcsessĂ©gĂ©t, mely ott szunnyad mindnyĂĄjunkban.
KezdhetjĂŒk a menstruĂĄciĂłval. A nĂ”i test egĂ©szsĂ©gĂ©t Ă©s termĂ©kenysĂ©gĂ©t jelzĂ” legtermĂ©szetesebb megnyilvĂĄnulĂĄsĂĄbĂłl havibaj lett, amit titkolni kell. Minden reklĂĄm azt sugallja, hogy ezek a napok ugyanolyanok, mint a többi, ugyanĂșgy kell teljesĂtenĂŒnk, mint mĂĄskor – mint egy fĂ©rfinak.
Mi, nĂ”k, nem Ăgy vagyunk kitalĂĄlva! A nĂ”i idĂ”szĂĄmĂtĂĄs ciklikus: a szĂŒletĂ©s, az Ă©let Ă©s az elmĂșlĂĄs utĂĄni ĂșjjĂĄszĂŒletĂ©s örök körforgĂĄsĂĄra emlĂ©keztet minket havivĂ©rzĂ©sĂŒnk. HĂłnaprĂłl hĂłnapra esĂ©lyt kapunk arra, hogy kicsit lassĂtsunk a tempĂłn, figyeljĂŒnk belĂŒlre, gondoljuk ĂĄt, milyen vĂĄltozĂĄsok törtĂ©ntek velĂŒnk ebben a hĂłnapban, mi az, amit elengednĂ©nk. Ez a nĂ”isĂ©g ĂŒnnepe, amikor kifinomult Ă©rzĂ©kenysĂ©ggel vagyunk jelen a vilĂĄgban, hiszen a nĂ”i teremtĂ” erĂ” misztĂ©riumĂĄval kerĂŒlĂŒnk kapcsolatba.
MĂĄs kultĂșrĂĄkban a nĂ” ilyenkor elvonulhatott, a fĂ©rfi pedig tiszteletben tartotta ezt, nem hisztikĂ©nt könyvelte el. MinderrĂ”l ma alig veszĂŒnk tudomĂĄst. NĂĄlunk betegsĂ©g a PMS – premenstruĂĄciĂłs tĂŒnetegyĂŒttes –, mĂg rĂ©gen a nĂ” Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂ©nek megnyilvĂĄnulĂĄsa volt, felkĂ©szĂŒlĂ©s a „virĂĄgzĂĄsra", ahogy a menstruĂĄciĂłt neveztĂ©k.
AkĂĄrmit is diktĂĄl kultĂșrĂĄnk Ă©s a mĂ©dia, nem tudjuk elzĂĄrni magunkat ettĂ”l a nagyon fontos testi törtĂ©nĂ©stĂ”l – ha elnyomjuk, kiköveteli a magĂĄĂ©t: görcsök, nĂ”gyĂłgyĂĄszati problĂ©mĂĄk „kĂ©pĂ©ben".
Mit tehetĂŒnk? Ha nem hallgattatnĂĄnk el azonnal testĂŒnk jelzĂ©seit fĂĄjdalomcsillapĂtĂłkkal, sĂ”t rosszabb esetben hormonokkal, akkor kiderĂŒlhetne, hogy segĂtene mondjuk a jĂłga, a gyĂłgytea, a homeopĂĄtia vagy mĂĄs termĂ©szetes mĂłdszer is. TalĂĄn meglepĂ”en hangzik, de sok nĂ”nek mĂĄr az is könnyebbsĂ©get hozott, hogy elkezdett mĂĄshogy gondolni a menstruĂĄciĂłjĂĄra: nem „szĂŒksĂ©ges rosszkĂ©nt" fogta fel, hanem „kalandkĂ©nt" a nĂ”isĂ©g – olykor fĂĄjdalmas – titkaiba valĂł betekintĂ©skĂ©nt, a testĂ©vel valĂł pĂĄrbeszĂ©d lehetĂ”sĂ©gekĂ©nt.
A nÔ, ha mer kommunikålni a testével
– Fantasztikus kapcsolat Ă©pĂthetĂ” ki a testtel – mondja a szakĂ©rtĂ” –, ha tudatosan figyelĂŒnk arra, mi zajlik bennĂŒnk. Bizonyos esetekben az orvosoknĂĄl is többet tudunk magunkrĂłl, bĂĄr ez ĂĄltalĂĄban fel sem merĂŒl bennĂŒnk. Mivel fiatal korunktĂłl Ă©reztetik velĂŒnk, hogy a testĂŒnkkel valami baj van (ha nem kĂvĂŒl, akkor belĂŒl, ha mĂ©g nincs, akkor majd lesz), ezĂ©rt önkĂ©nt Ă©s dalolva adjuk ĂĄt a sajĂĄt testĂŒnk feletti irĂĄnyĂtĂĄst az orvosnak, aki majd megmondja, mit tegyĂŒnk. Ez utĂłbbi sokszor termĂ©szetesen Ăgy is van, de pĂ©ldĂĄul vĂĄrandĂłssĂĄg Ă©s a szĂŒlĂ©s idejĂ©n ez a fajta felfogĂĄs hĂĄttĂ©rbe szorĂtja a nĂ”t magĂĄt, a belsĂ” bölcsessĂ©get, az ösztönös tudĂĄst, az intuĂciĂłt, az Ă©rzĂ©kenysĂ©get.
A vizsgĂĄlatok hasznosak, de ne csak a szĂĄmoknak, adatoknak higgyĂŒnk! HiggyĂŒk el, hogy tudunk kommunikĂĄlni a testĂŒnkkel, a babĂĄnkkal. MerjĂŒnk belĂŒlre figyelni, Ă©s Ă©rezni fogjuk, hogy mi a helyzet! Ilyenkor lenne igazĂĄn szĂŒksĂ©ge a nĂ”nek a dĂșlĂĄra, az asszonytĂĄrsi segĂtĂ”re, aki Ă©rtĂ”, Ă©rzĂ” tĂĄmaszt tud nyĂșjtani neki a vĂĄrandĂłssĂĄg Ă©s a szĂŒlĂ©s folyamatĂĄban. BarĂĄtnĂ”ktĂ”l ĂĄltalĂĄban horror-törtĂ©neteket hallunk, ha szĂŒlĂ©srĂ”l van szĂł ahelyett, hogy a csoda rĂ©szĂ©t emelnĂ©k ki. ĂdĂĄkat lehetne zengeni arrĂłl, hogy szĂŒlĂ©s közben, utĂĄn a nĂ” bĂĄrmire kĂ©pes: gyönyörĂ»en tĂĄgulni Ă©s gĂĄtmetszĂ©s nĂ©lkĂŒl szĂŒlni, hosszĂș ĂłrĂĄkon ĂĄt a fĂĄjdalomban Ă©nekelni, tĂĄncolni, de akĂĄr egyĂ©bkĂ©nt altatĂĄsban vĂ©gzett beavatkozĂĄs kĂnjait is Ă©bren elviseli, csak hogy minĂ©l hamarabb a gyermekĂ©vel lehessen.
A nĂ”, ha nincs egyedĂŒl
A menopauzĂĄval kapcsolatos közfelfogĂĄs hasonlĂł a menstruĂĄciĂłhoz. Ăpp azĂ©rt, mert soha nem alakult ki normĂĄlis viszony a havivĂ©rzĂ©ssel, Ă©s ezen keresztĂŒl a nĂ”i test mĂ»ködĂ©sĂ©vel, nem okozhat örömöt a „vĂ©ge" sem, ahogy egyesek vĂĄrjĂĄk. Ha fĂĄjdalom Ă©s gyötrĂ”dĂ©s volt eddig a menzesz – ami a nĂ”i test legtermĂ©szetesebb törtĂ©nĂ©se –, ha csak orvosi „felĂŒgyelettel" tudtam kihordani Ă©s megszĂŒlni a gyermekem – amire termĂ©szeti nĂ©pek asszonyai ösztönösen, egyedĂŒl is kĂ©pesek – akkor hogyan tudnĂĄm most hirtelen problĂ©ma Ă©s fĂĄjdalommentesen megĂ©lni a vĂĄltozĂł kort? A a klimaxtĂŒnetek Ă©pp ebbĂ”l adĂłdnak.
IndiĂĄn törzseknĂ©l, keleti nĂ©peknĂ©l a menopauza nem okoz ilyen gondokat, hiszen idĂ”s nĂ”vĂ©, a közössĂ©g „nagymamĂĄjĂĄvĂĄ" vĂĄlni megtiszteltetĂ©s. A tisztessĂ©gben megĂ”szĂŒlt, többször szĂŒlt asszonyoknak szava, döntĂ©seiknek sĂșlya van. ManapsĂĄg tiszteletben tartjuk egy idĂ”s nĂ” szavait? Tudunk bĂĄrmit is szĂ©pnek lĂĄtni a testĂ©n? El tudunk-e vonatkoztatni korunk fiatalsĂĄgot bĂĄlvĂĄnyozĂł szĂ©psĂ©gideĂĄljĂĄtĂłl, hogy megpillantsuk Ă©vtizedek tapasztalatainak, örömĂ©nek Ă©s bĂĄnatĂĄnak szĂ©psĂ©gĂ©t?
Sajnos ma nincsenek olyan nĂ”i közössĂ©gek, ahol a kĂŒlönbözĂ” generĂĄciĂłkhoz tartozĂł nĂ”k egyĂŒtt lehetnĂ©nek, ahol „megtanulhatnĂĄnk" tisztelni az elĂ”ttĂŒnk jĂĄrĂłkat. De talĂĄn mĂ©g ennĂ©l is fĂĄjĂłbb a hiĂĄnya az olyan nĂ”i köröknek, ahol azonos korĂș nĂ”k tĂĄmogathatnĂĄk, erĂ”sĂthetnĂ©k egymĂĄst. AmerikĂĄban tudomĂĄnyos kutatĂĄsok is kimutattĂĄk, hogy a rendszeresen összejĂĄrĂł nĂ”k testileg Ă©s szellemileg is erĂ”sebbek, egĂ©szsĂ©gesebbek, mint azok a tĂĄrsaik, akik nem tartoznak semmilyen körhöz. Ennek ellenĂ©re nagyon sokan egyedĂŒl kĂŒszködnek a problĂ©mĂĄikkal – Ă©s a fĂ©rfiaktĂłl vĂĄrjĂĄk a megoldĂĄst (legyen az orvos, fĂ©rj vagy barĂĄt), pedig mi, nĂ”k rengeteget adhatnĂĄnk egymĂĄsnak.
Mindent, amit egykoron, nĂ”vĂ© Ă©rĂ©sĂŒnk sorĂĄn nem kaphattunk meg: azt az Ă©rzĂ©st, hogy nem vagyunk egyedĂŒl, hanem sokmilliĂłnyi nĂ”vel egyĂŒtt vagyunk rĂ©szesei a nĂ”i test csodĂĄinak, a termĂ©kenysĂ©g Ă©s Ă©letadĂĄs misztĂ©riumĂĄnak, Ă©s az ebbĂ”l fakadĂł Ă”si nĂ”i erĂ”nek.
Szigeti Hajni
|