Néhány jó tanács az ünnepekre
Karácsony táján megszaporodnak a lakásban tartott kutyákat, macskákat fenyegetõ veszélyek. Ezek a következõk:
Túletetés: a sok karácsonyi ételmaradék adása gyomor megterhelést, hányást és hasmenést idézhet elõ.
Zsíros ételek, maradékok adása: hasnyálmirigy-gyulladást idézhet elõ Kistestû, illetve túlsúlyos kutyák és macskák veszélyeztetettek. Hasmenés, hányás, láz, súlyos hasi fájdalom, életveszélyes állapot alakulhat ki.
Csokoládé: mérgezõ, ennek következtében, remegést, felgyorsult érverést, hányást és hasmenést okozhatnak. Kistestû, torkos állatoknál halálos lehet.
Hal: gyakori a halszálka elakadása a torokban, nyelõcsõben, de néha még a mélyebb légutakban is.
Kocsonya : tipikus eset, hogy a kocsonya csontokat a kutyának adják, melyek aztán 1-2 napon belül igen súlyos bélelzáródást okozhatnak még akkor is, ha az állat megrágja õket. Sok esetben azonban a kutyák a kisebb kocsonya csontokat egészben nyelik le. Ez pedig adott esetben már a nyelõcsõben eltömõdést okozhat, de a belekben is elakadhat. Halálos lehet!
A töltött húsokban felejtett hústûk, erre a célra használt fogpiszkálók igen veszélyesek lehetnek az azokat szájukba vevõ és lenyelõ állatnak.
Élesztõ: Igen veszélyes anyag, hiszen a test magas hõmérséklete hatására a gyomorban kelésnek indul, ami közben mérete megsokszorozódik, így felfúvódást, hasi görcsöket, bélelzáródást okozhat. Emellett a kelés közben etanol (alkohol) képzõdik, ami szintén káros hatással van az ehhez nem szokott kutyánkra, macskánkra.
Mazsola, szõlõ: bizonyos szõlõfajták kutyákban veseelégtelenséget okozhatnak. A pontos hatásmechanizmus a mai napig nem tisztázott, azonban jobb vigyázni.
Dohány: a családi ünnepek alkalmával magára hagyott cigaretták, illetve csikkek lenyelése hamar súlyos tünetekhez vezet: az állat kapkodja a levegõt, nyálzik, hányás, hasmenés elõfordulhat. Súlyos esetben az állat halálához is vezethet.
Gyógyszerek: a z influenzajárványok idején sokszor juthat hozzá a kutya vagy macska a lakásban elhagyott emberek számára gyártott gyógyszerekhez. Fontos tudnunk, hogy ami az embereknek adott esetben orvosság, az állatainkat sok esetben meg is ölheti. Például a paracetamol tartalmú szerek a macskákra halálos mérgek.
Egyéb karácsonyfa körüli veszélyek
Díszek: a gömbdíszek összeroppantva éles üvegdarabokra törnek, amik akár bõrsérülést, akár a szájüregben, bélben elõforduló sérüléseket okozhatnak.
Sajnos nem egy esetben nem csupán a díszek rejtenek veszélyt, hanem azok cibálásával, a fára való felugrálással könnyen ledõlhet a nem kellõen rögzített fa.
Szaloncukor: a szaloncukrok alufólia borítása nem emészthetõ anyag, így bélelzáródást okozhat. További veszélyforrás a fém (drót) szaloncukor felfüggesztõ, ami lenyelve szintén súlyos problémákhoz vezethet.
Villanyrótok: a karácsonyfa világítására szolgáló égõk drótjának elrágása áramütéshez, ïFFDjobb esetben" csak égési sérülésekhez vezet, azon túl, hogy az esetleges zárlat a lakásban is kárt tehetïFFD
A bajok leggyakoribb okozói a különbözõ "szalag-díszek". Ha ezeket a fonalra fûzött, vagy anyagában zsinórszerû díszeket, csomagoló- és kötözõ anyagokat az állatok megeszik, súlyos, legtöbbször halálos kimenetelû bélelzáródás (ún. "lineáris idegen test okozta bélelzáródás" ) jön létre. Macskáknál gyakori probléma!
Állatainkat ne hagyjuk õrizetlenül ott, ahol a fent említett veszélynek ki vannak téve.
Egyéb téli veszélyek az utcán, illetve utazáskor
Fagyálló folyadék: télen, amikor az autótulajdonosok fagyállóval töltik fel az autójukat, gyakran elõfordul, hogy a kutyák hozzájutnak az édeskés ízû folyadékhoz. A fagyálló folyadék megivása már kis mennyiségben is halálos lehet, mivel rövid idõ alatt tönkreteszi az állat veséjét.
Vigyázzon, hogy ne hagyja a leengedett, kifolyt fagyálló folyadékot szabadon.
Egérirtók: a különféle egérirtó mérgek a kutyákra, macskákra is veszélyesek. Sõt, amennyiben egy macska egérirtót fogyasztott egereket eszik, a mérgezés így is kialakulhat.
Hó : a kutyák séta közben elõszeretettel beleesznek a hóba, aminek torokgyulladás lesz a következménye.
Téli útsózás: a hó és a jég megolvasztására használt vegyszerek és sók káros hatással vannak kedvenceink talppárnáira. Lehetõség szerint a vegyszerrel kezelt utakat el kell kerülni. Ha a sétából hazaértünk kedvencünkkel, minden esetben mossuk meg a tappancsát és hasa alját tiszta, langyos vízzel. . Megoldás lehet a kutyacsizma, illetve a mancsvédõ viasz használata.
Tüzijáték, petárdák: szilveszterkor a sok petárda robbanás miatt az állatok gyakran pánikba esnek, és akár el is szökhetnek otthonunkból, kitéphetik magukat pórázzal együtt a kezünkbõl.
A leghelyesebb, ha megfelelõképpen felkészülünk arra a legrosszabb esetre, hogy az állatunk elveszhet : 1.tetessünk mielõbb mikrochippet kedvencünkbe ,
2.ha van már mikrochip, ellenõrizzük a www.petvetdata.hu internetes oldalon, hogy regisztrálva van-e a kutya. (ha nincs internet hozzáférésünk, szívesen segítünk az ellenõrzésben),
3. nyakörvre akasszunk telefonszámmal ellátott bilétát,
4. bõrnyakörv belsejébe tollal írjuk be a telefonszámot.
Természetesen ügyelni kell arra is, hogy lehetõleg minél kisebb legyen az esélye az elveszésnek, az ijedtség okozta elrohanásnak. Ezért az ünnepek közeledtével a leghelyesebb pórázon sétáltatni.
Különösen félõs, ijedõs kutyák esetében indokolt lehet ilyen idõszakban a gyógyszeres nyugtatás. Erre a célra a humán nyugtatók rendszerint nem megbízhatóak, sõt egyes esetekben a beadott gyógyszer ellenkezõ hatást ("felpörgést") válthat ki. Ezért ajánlott kifejezetten állatoknak kifejlesztett nyugtatók alkalmazása. Ilyen pl. a Sedalin paszta. Modern, és ïFFDbio" megoldás a feromont tartalmazó D.A.P.-párologtató, mely megnyugtatja a kutyát a lakásban. (bõvebbet a www.dap-feromon.hu weboldalon olvashatnak.)
Felmerül a kérdés, mi legyen azokkal a kutyákkal, akik otthon a lakásban is rettegve bújnak el a durranások hallatán. Sokan úgy "oldják meg" a helyzetet, hogy ilyenkor a rettegõ állatot babusgatják, ölbe veszik, stb. Rosszul teszik. Ezzel ugyanis erõsítik az állatban azt a tudatot, hogy bizony, itt valami olyan történik, ami "félelmetes, veszélyes". Persze néhány megnyugtató szó, egy fejsimítás nem árt, de a túlzott "anyáskodást" kerüljük. A gazda viselkedjen teljesen hétköznapi módon, azt próbálva érzékeltetni az állatnak, hogy teljesen mindennapos, veszélytelen dologról van szó, mintha mi sem történne odakint. Célszerû valamilyen más zajjal elnyomni a petárdák hangját, kapcsoljuk be a TV-t vagy a rádiót. (legjobb az ütemes, középhangos diszkózene, melynek hangeffektei mellett a tûzijáték hangja nehezen vehetõ ki)
Érdemes a kerti kutyákat olyan helyre elhelyezni, amely védettebb a hanghatásoktól. Ha máskor is beengedjük néha a lakásba, akkor ilyenkor feltétlenül tegyük meg. Ha a lakás "tiltott terület", akkor a garázs, szerszámoskamra, pince, stb. alkalmas lehet erre a célra. Olyan körülményeket kell azonban teremteni (világítás, enni- és innivaló, fekhely), hogy az állat ne érezze büntetésnek a bezártságot.
Mit tegyen az elveszett, elkódorgott kutyát megtaláló ember? Mindenekelõtt keressen az állaton azonosító jelet (nyakörvön biléta, nyakörv belsejében írás) Ha ilyet nem találnak, akkor mielõbb keressenek fel az állattal egy állatorvosi rendelõt, ahol megbizonyosodhatnak róla, hogy az állatban van-e mikrochip. Ha van, akkor már meg is oldódott a probléma. Ha nincs, érdemes a környékbeli állatorvosi rendelõkben a faliújságra kitenni egy cédulát, amely tartalmazza az állat leírását (fajta, méret, szín, ivar, tetoválás, stb.), és a megtalálás helyét, idejét, valamint a megtaláló elérhetõségét (telefonszám és/vagy cím), esetleg az állat fényképét.
Mit tegyen az elveszett állat gazdája? Mindenekelõtt azokban az állatorvosi rendelõkben jelezze az állat eltûnését, amelyik környéken az állat elveszett. A legjobb ilyenkor (is) egy cédulát elhelyezni a rendelõk hirdetõ tábláján, közölve az állat leírását, esetleg fényképét, az elvesztés idõpontját és helyét, az azonosító adatokat (tetoválás, chipszám, fajta, ivar, szín, stb.) Feltétlenül ellenõriztesse, hogy az elveszett kutyában levõ chip regisztrálva van-e.
|
oldal:
/13
