úgy gondolom, hogy az..aki úgy itélkezik..és mond okosakat, hogy halvány fogalma sincs az egészrõl az a saját szegénységi bizonyítványát adja le.
a ritka betegségek azért ritkák, mert mint nikol írta 1:5000 arányban fordulnak elõ.
és tény..sokukkal orvos még életében nem találkozott, kvázi a terhesség alatt fogalma sincs mit mibõl vehetne észre, és a többsége csak a szüetés utáni hónapokban..években derül ki!
az hogy valakinek sérült a gyereke...bármely esetben...bármely okból...annyit jelent, hogy a szülõnek fel kell!!! adnia teljes addigi életét, és mindent el kell követnie, annak érdekében, hogy abból a gyerekbõl a lehetõ legtöbbet kihozzon.
sajnos ezt az egész dolgot igazából csak azok értik, akik érintettek.
még azok sem aki esetleg sérültekkel foglalkoznak...tényleg...még azok sem, mert más napi 8-10 órát foglalkozni valakivel...és utána hazamenni a saját kis normális életünkbe,mint a születés után csak es csak azzal foglalkozni, hogy mi lesz a gyerekkel ha a szülõ meghal...
szóval Thela..te ritka nagy baromságokat beszélsz, de persze tudomásul kell venni azt, hogy a nagy többséghez hasonlóan fogalmad sincs semmirõl.
nem mondom azt, hogy "gondolj bele" mert normális ember pl..nem pisil a konnektorba sem..tehát nem akarja elképzelni amint a 220 megrázza.
sérült és sérült között oriási a különbség..mint ahogy szülõ és szülõ között is...lásd drogosok alkoholisták...és lehetetlen párhuzamot vonni köztük
egyet kell tudomásul venni:
vannak..léteznek..és élni szeretnének, mint mindenki.
ja, és amit még tudomásul kell venni...a sérültek azt akarják, hogy normális bánásmódban legyen részük.....tehát nem akarnak megkülönböztetést...más "bánásmódot"...ez az egészségesek privilégiuma.
végezetül: ne itélj, hogy ne itéltess!
gondolkozz...és segíts ha tudsz..és ha akarsz
ha nem..hát csak annyit tegyél...vedd tudomásul és kész.
|